• 14
  • 13
  • 12
  • 1
  • 45
  • 2
  • 7
  • 10
  • 4

Helytörénet

» Helytörténet

Mogyoróska eredete


Mogyoróska egy erdőtelkes ún. irtványtelepülés, ami azt jelenti, hogy erdőterületek kiirtásával a középkorban létesült. Első oklevélszerű említése 1363-ból való. A korabeli viszonyok között a „településfoglalás” a következőképpen rekonstruálható: a területek akkori birtokosa egy meghatározott, „kiirtott” erdőterület benépesítésére megállapodást kötött egy „vállalkozóval” (kenéznek, soltésznak is nevezték), akik rendszerint a Kárpátok hegyvidéki régióiból származó ruszinok (ruténok) voltak. A megbízott gyűjtötte össze a letelepülni vágyókat, majd az új faluhelyet velük népesítette be. Egy ilyenfajta vállalkozás rengeteg kockázatot hordozott magában, ugyanakkor a „vállalkozó” munkája ellentételezéseként elnyerte az új falu bírói tisztét, s emellett telkeket és különféle iparűzési jogokat is kaphatott. Egy-egy új erdőtelkes település általában néhány évig mentes volt az adófizetéstől, de minden egyéb földesúri tehertől is.

Mogyoróska településtörténete szorosan kapcsolódik a Regéci váruradalom történetéhez. A középkori eredetű Mogyoróska a 17.-18. század fordulóján – a környező településekhez hasonlóan – csaknem kihalt, így a 18. század első felében a Regéci uradalom akkori ura, a német Trautson herceg a hiányzó munkaerő pótlására kárpátaljai ruszinokkal telepítette újra Mogyoróskát (Baskót és Komlóskát hasonlóan). A millennium idején (1896) készült felmérés szerint Mogyoróska 50 házból állt, 269 magyar ajkú lakossal, és a településhez 269 hold szántó, 32 hold kert, 166 hold rét, 91 hold legelő és 2154 hold erdő tartozott. A felmérésekből kiderül, hogy addigra az eredetileg ruszin többségű faluközösség feloldódott és magyarnak tekintették magukat.

A település mai arculata nagyon sok hagyományos elemet megőrzött eredeti formájából: az egyetlen utca a település tengelye, a belterület házaihoz ún. szalagparcellák csatlakoznak, amit az erdősült zóna követ. A település csekély belterületét kiterjedt külterület övezi. A külterület teljes termőterületének jelentős része (kb. 70%-a) erdősült, ami mind turisztikai, mind tájesztétikai, mind erdő- és vadgazdálkodási szempontból a település egyik legfőbb értéke.      

» Regéci Vár

REGÉC váráról röviden


Mogyoróska és Regéc községek közötti vulkanikus eredetű hegycsúcson találjuk az északi-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi vár tekintélyes romjait.

A vár keletkezésének pontos időpontját nem ismerjük, de az bizonyos, hogy 1285-ben már állott, mivel az akkori tatárbetörést a vár védői hősiesen visszaverték. Minden bizonnyal a várat a BAKSA nemzetségbeli SIMON fia GYÖRGY építtette a 13. sz. végén. 1390-ben a DEBRŐIek szerezték meg, de DEBRŐI ISTVÁN hűtlensége miatt ZSIGMOND Regéc várát és uradalmát elkobozta, és 1422-ben BRANKOVICS GYÖRGY szerb despotának zálogosította el. 1461-ben királyi vár volt, melyet 1464-ben MÁTYÁS SZAPOLYAI IMRÉnek adományozott. A kettős királyság idején hol JÁNOS, hol FERDINÁND birtokolta. A 17. században többször cserél gazdát, míg végül 1652-ben a vár és annak tartozékai a Rákóczi család tulajdonába kerültek. A RÁKÓCZI-WESSELÉNYI-FRANGEPÁN-ZRÍNYI összeesküvés idején I. RÁKÓCZI FERENC LIPÓT császár hadvezérét, STARHEMBERG-RÜDIGER grófot és vezérkarát elfogta, s egy ideig a Regéci-várban tartotta őket fogva. I. RÁKÓCZI FERENC halála után ZRÍNYI ILONA többször megfordult Regéc várában és itt nevelte hosszabb-rövidebb ideig fiát, II. RÁKÓCZI FERENCET. A kis fejedelem ekkor már latint tanult, s az első festmény is a Regéc várának falai között készült róla. TÖKÖLY halála után, - egyes források szerint 1685-ben, míg mások szerint 1689-ben - a már hat várostromot kiállott várat császári parancsra felrobbantották. Az egykori vár fontos szerepet töltött be a Hernád-völgyén vezető kereskedelmi utak: a „VIA MAGNA” és a „BOR ÚT” biztosításában. Az utóbbi esetén a híres Tokaji bort szállították a Felvidéken keresztül Lengyelországba.

A szabadságharc bukását követően, 1712-ben TRAUTHSON DONÁT herceg kapta meg, majd 1789-ben a BRETZENHEIM-família tulajdonába került. Később a birtokot változó tulajdonosok után 1914-ben a gróf KÁROLYI család vásárolta meg, az államosításokat követően azonban állami tulajdonba került és ma is ilyen jogcímen van.

A várrom mai területe nemcsak történelmi emlékhely, a természeti környezete is rendkívül gazdag. A Zempléni Tájvédelmi Körzeten belül fokozottan védett státuszt kapott a várhegy területe. Geológiai szempontból különlegesnek tekinthető a várhegy észak-nyugati lábánál kiöblösödő hirdokvarcittelér, amely a hosszan elnyúló utóvulkáni tevékenységre utal. Botanikai és zoológiai tekintetben is értékes produktumú a terület: az omladozó falak és sziklák számos ritka növénynek és állatnak adnak otthont. Közel 200 fás-, és lágyszárú növényfaj él a várhegyen. A törvényes védelem alatt álló, ritka fajok közül kiemelendő a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), az északi fodorka (Asplenium septentrionale) és a rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum). Faunájában sok a védett madár, kisemlős és rovar. Ezek közül fontos megemlíteni a kékfutrinkát (Carabus violaceus) és a havasi szürkebegyet (Prunella collaris). A várhegyre tett túrák alkalmával óvjuk, védjük a természeti értékeit!

» Templom

A Mogyoróskai görögkatolikus templom


A parókiális levéltári adatokból nyilvánvaló, hogy a jelenlegi templom már a negyedik Mogyoróskán.

Az első templom keletkezésének időpontját pontosan nem tudjuk. A templomra és a parókiára (lelkész lakása + Lelkészi Hivatal) vonatkozó első írásos feljegyzéseket a régebbi harangok feliratainak rögzítésében találjuk. A kisebb harang vésete ez volt: „MOCIO: OLEK JO VASKO IBD. AD. 1621.” A nagyobbik harangon pedig ez volt olvasható: „ELOSSE ICH: GEORG VIERD: IN EPERJES: COSS: MICH: MDCXXXV”(1635). A fentiekből következik, hogy a településnek akkor már temploma és parókiája volt. Ez a legrégebbi templom KOZMA ÉS DAMJÁN ingyenorvosok tiszteletére épült.

A második templom szintén ismeretlen időben, de már SZENT PÉTER ÉS PÁL apostolok tiszteletére volt felszentelve. Ez a templom - PETRÁSSY KONSTANTIN parókus feljegyzései alapján - a korosabb emberek állítása szerint igen szép volt és a környékről nagyon sokan jártak ide híres búcsúira. A templom (valószínű a mai parókiális lakás udvarán, vagy annak kertjében állt) fából volt építve. A templomszolga gondatlansága miatt ez a templom 1806. február 28-án a templomban támadt tűz következtében tövig leégett. Feltehetően a leégett templomból származik a két ma is meglévő, műértéknek számító ikontartó faoltár: rajtuk SZENT KOZMA ÉS DOMJÁN ingyenorvosok kb. 250 éves ikonjával és korabeli gyógyszertári rajzokkal. Az egyikükön az ISTENSZÜLŐ látható, karján a kisded JÉZUSsal.

Ez időtől fogva 56 évig nem volt a híveknek rendes temploma. Az istentiszteleteket egy korábban elköltözött lelkész (KÜRDA THEODOR) egyházra hagyott, kápolnává alakított házában végezték.

A jelenlegi templom az egyház számadási naplója szerint 1816-1862 –ig épült, vagyis 46 évig. Hogy jelenleg ez a templom van Mogyoróskán az a véletlen műve. A hagyomány szerint az építészek fölcserélték a mogyoróskai és a baskói templom tervrajzait: így az eredetileg Mogyoróskára tervezett templom Baskóra, míg a Baskóra tervezett Mogyoróskára épült. Fedezethiány miatt a falaiban kész templom építése 1823 és 1859 között szünetelt. Sok huzavona után 1862. július 11-én a kész templomot fölszentelhették. Torony nélkül épült meg a templom, ezt a hiányosságát később 1900-ban pótolták MOLCSÁNYI ELEK parókus szorgoskodásával. Ekkor került két, ma is meglevő ugyanebben az évben öntött harang is a toronyba HŐNIG FRIGYES aradi öntödéjéből. Majd egy másikat helyeztek el az előbbiek fölé 1923-ban, ezt SELTENHOFFER F. és fiai készítették Sopronban.

A kelet-nyugati irányban épített templomhajót a félkör alakú szentélyétől nem diadalív választja el, - bár az ambon és a szólea szabályosan képzett - hanem a hajót mintegy lezáró korintusi oszlopfejnek kialakított, pilléreken nyugvó 40 cm-es gerendázat.

A ma is látható oltár félkoporsó alakú, e fölé 1955-ben népművészetinek ható baldachint építettek virágmintákkal és evangéliumi szimbólumokkal díszítve. A baldachin homlokzatára az itt legkedveltebb ünnep, a karácsony tartalmát leginkább kifejező énekünk sorát írták: „VELÜNK AZ ISTEN”.

1988-89-ben készült el PUSKÁS LÁSZLÓ művészi alkotásaként az ikonosztázion.

A templom bejáratánál egy 1,5x0,4x0,4 m-es terméskő küszöb van, mely a helység történelmi múltjára emlékezteti a helybelit és a vendéget egyaránt. A hagyomány szerint ezt a RÁKÓCZI-várból négyökrös szekéren szállították ide. RÁKÓCZIról utcát is neveztek el a községben, és a faluba bevezető út mellett lévő szoborkertben álló RÁKÓCZI mellszobor is figyelmeztet arra, hogy itt is ringott egykor a „kis Ferkó” bölcsője.     

Kapcsolat

3893 Mogyoróska Fő út 58.

Tel: 46/387-531


E-mail: info@mogyoroska.hu

 

Időjárás

Megosztás